 |
 |
|
|
 |
2008. december 10. (szerda) 10:00
Egy nap az emberért - Az emberi jogok ünnepe, 21.00 Jazzrael, Kozma Orsi Quartet, Másfél, Irie Maffia Sound System
Egy nap az emberért - Az emberi jogok ünnepe
Az Amnesty International, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, és a Társaság a Szabadságjogokért meghív, hogy ünnepeljük együtt az Emberi Jogok Világnapját.
Minden embernek vannak jogai. Ez emberi mivoltunk alapja. Ez kötelez mindnyájunkat arra, hogy kiálljunk értük: nemcsak a saját jogainkért, hanem másokéért is. Ez jelenti a nemzetközi összefogás lényegét. Ez az egyetemes, oszthatatlan emberi jogok valódi értelme, hogy megvalósulhassanak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltak.
Program
Interaktív műhelyek középiskolásoknak
9.00-14.30
December 10-én lesz hatvan éves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. 5 civil szervezet készül együtt változatos interaktív műhelyekkel a véleménynyilvánítás szabadságáról, a nők jogairól, a melegek és leszbikusok jogairól, a diszkriminációról és a politikai, lelkiismereti foglyokról. Ha tanár vagy, és szívesen hoznád diákjaidat, írj az oktatas@amnesty.hu címre. Az oktatásban az Amnesty International, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Nane Egyesület, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, és a Társaság a Szabadságjogokért vesz részt.
Kerekasztal-beszélgetések
Emberi jogi megközelítés a szegénység és a klímaválság elleni küzdelemben
Kerekasztal-beszélgetés, 15.00-16.00 szervező: Anthropolis Egyesület
Elidegeníthetetlen joga-e az emberi lényeknek az élelemhez, a tiszta ivóvízhez való hozzájutás, amelyet a társadalmi ellátórendszereknek univerzálisan garantálniuk kell? Ez a kérdés új és minden eddiginél szélesebb alapokra helyezi a szegénység, a kirekesztés, a globális egyenlőtlenségek és a környezeti átalakulás ellen szerveződő civil fellépést (a fejlesztés-fejlődés teljes paradigmáját), hiszen egy új összefogást inspirál a zöld, az emberi jogi és nemzetközi fejlesztési civil szervezetek, hálózatok, mozgalmak, a multilaterális intézmények (pl. az ENSZ), továbbá az északi és déli kormányok között.
Ebben a megközelítésben benne rejlik, hogy a tömeges éhhalál, a környezetszennyezések következtében kialakuló aszályok, fertőzések és a klímamigrációt kiváltó tényezők elleni egyre sürgetőbb fellépés már nem pusztán egy morális "világmegmentő" hóbort, hanem egy olyan globális emberi kötelezettség, amely 1948. december 10. óta minden emberi lényt, így a fejlett államok és a vállalatok döntéshozóit is jogi értelemben kötelez.
„Meg nem hallott segélykiáltások.” A nemi erőszak helyzete Magyarországon
Kerekasztal-beszélgetés, 16.10-17.10 szervező: Amnesty International
A nemi erőszak és a szexuális erőszak más formái romboló hatással vannak a nők életére. Azok a nők, akiket családon belül ér erőszak - amelynek gyakran része a nemi erőszak is - ugyanazt a fájdalmat és megalázottságot szenvedik el, és hasonló fenyegetettséget élnek meg, mint az erőszak más formáinak áldozatai. Ráadásul sokuk nem kap érzelmi támogatást senkitől, s így egyedül kell szembenézniük a sokféle közegben elterjedt mítoszokkal és előítéletekkel arról, hogy a nők a felelősek azért, ha intim partnerük bántalmazza őket. Magyarországon a kormányzatnak és az igazságügyi és bűnüldözési szerveknek még nagyon sok tennivalójuk van, ha szembe akarnak szállni azokkal az előítéletekkel, amelyek a nemi erőszakot vagy a szexuális erőszak más formáit átélő nők számára megnehezítik, hogy jogorvoslattal éljenek. A kerekasztal vendégeivel a jelenlegi gyakorlatról, törvénykezésről és a változtatás lehetőségeiről beszélgetünk.
A beszélgetésben részt vesz: Dr. Fehér Lenke, az OKRI tudományos főmunkatársa, Dr. Galajda Ágnes, a Legfelsőbb Bíróság beosztott bírója, Oláh László, a BRFK Bűnmegelőzési Osztály rendőrőrnagya, megbízott osztályvezetője, Spronz Júlia, a PATENT Jogvédő Egyesület munkatársa. A beszélgetést Álmosd Róbert, az Amnesty International igazgatója moderálja.
Tüntetők, ellentüntetők és a rendőrség
Kerekasztal-beszélgetés, 17.20-18.20 szervező: Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakemberek a gyülekezési jog szabályairól, azok lehetséges és szükséges módosításairól beszélgetnek, érintve az utóbbi időkben mind gyakoribb utcai megmozdulásokat, valamint a rendőrség feladatkörét is a gyülekezési jog biztosítása során. Célunk, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulóján
olyan beszélgetést szervezzünk, ami a nyílt társadalom, a demokratikus közélet és a vélemények megismerhetőségének fontosságán keresztül, a szabadságjogok megítélésében történt - előnyös vagy éppen hátrányos - elmozdulást bemutassa.
A beszélgetésen részt vesz: Halmai Gábor, Kádár András Kristóf, Szabó Máté Dániel. A beszélgetést Simon Éva, a TASZ munkatársa moderálja.
A véleménynyilvánítás szabadsága és határai. Honnan kezdődik a gyűlöletkeltés?
Kerekasztal-beszélgetés, 18.30-19.30 szervező: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI)
A véleménynyilvánítás szabadsága minden demokratikus társadalomban kiemelt fontosságú alapjog. Ugyanakkor, a szabad véleménynyilvánítás jogának gyakorlása során jelent meg - ahogy a kisebbségi biztos fogalmazott, annak mellékhatásaként - a magyar társadalomban a különféle csoportokat sértő, kirekesztő, ellenük gyűlöletet keltő beszédmód, közkeletű kifejezéssel élve a „gyűlöletbeszéd". Úgy tűnik, a hazai jogi környezet egyelőre a sokakat sértő jelenséggel szembeni fellépésre hatékony lehetőségeket nem nyújt. 2004 januárja óta hatályos az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény (ún. antidiszkriminációs törvény), amely zaklatásként definiálja az olyan magatartásokat, amelyek, vagy amelyek hatása valamely kisebbségi csoporttal szemben megfélemlítő, megalázó, megszégyenítő, támadó környezetet alakít ki. A kisebbségi biztos, illetve egyes társadalmi szervezetek felvetették, hogy vajon az Egyenlő bánásmódról szóló törvény zaklatás tényállása alkalmazható-e az olyan esetekre, amikor a törvény hatálya alá tartozó esetekben, jogviszonyokban gyűlöletkeltésre alkalmas kommunikáció zajlik. Kell-e, lehet-e korlátozni, és ha igen, milyen formában a vélemény-nyilvánítás szabadságát, a meglévő hazai jogintézmények milyen szinten alkalmasak a jelenség kezelésére.
A beszélgetésben részt vesz: dr. Gyarmati Edit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatósági és jogi iroda vezetője, dr. Gyulavári Tamás egyetemi docens, Simon Éva, a TASZ munkatársa, dr. Szajbély Katalin, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hivatalának munkatársa. A beszélgetést moderálja dr. Kárpáti József, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója.
Koncertek
Fellépők:
Jazzrael
Kozma Orsi Quartet
Másfél
Irie Maffia Sound System
A rendezvény konferansziéja Novák Péter.
A hangulatot a TÁPszínház emberi jogi akciói színesítik.
A kerekasztal-beszélgetésekkel párhuzamosan emberi jogi témájú filmeket vetítünk.
